Vásárlási feltételek
I. Alapfogalmak
1. Fogyasztó
Az új Polgári Törvénykönyv (Ptk.) 8:1. § (1) bekezdés 3. pontja szerint a fogyasztó a szakmája, önálló foglalkozása vagy üzleti tevékenysége körén kívül eljáró természetes személy.
2. Hibás teljesítés
A Ptk. 6:157. §-ának hibás teljesítésre vonatkozó főszabálya szerint a kötelezett hibásan teljesít, ha a szolgáltatás a teljesítés időpontjában nem felel meg a szerződésben vagy jogszabályban megállapított minőségi követelményeknek.
Nem teljesít hibásan a kötelezett, ha a jogosult a hibát a szerződéskötés időpontjában ismerte, vagy a hibát a szerződéskötés időpontjában ismernie kellett. Fontos szabály, hogy fogyasztó és vállalkozás közötti szerződésben semmis az a kikötés, amely vonatkozó törvényi fejezetnek a kellékszavatosságra és a jótállásra vonatkozó rendelkezéseitől a fogyasztó hátrányára tér el.
Az új Ptk. is ismeri a hibás teljesítési vélelem fogalmát, ami azt jelenti, hogy fogyasztó és vállalkozás közötti szerződés esetén az ellenkező bizonyításáig vélelmezni kell, hogy a teljesítést követő hat hónapon belül a fogyasztó által felismert hiba már a teljesítés időpontjában megvolt, kivéve, ha e vélelem a dolog természetével vagy a hiba jellegével összeegyeztethetetlen.
Mindez a gyakorlatban azt jelenti, hogy hat hónapon belül felismert hiba esetén a bizonyítás terhe a vállalkozást terheli.
3. Kellékszavatosság
A kellékszavatosság lényegében azt jelenti, hogy bármilyen termék eladásáról is legyen szó, a kötelezett (a termék eladója, a szolgáltatásnyújtást teljesítő fél) a termék hibájáért (pontosabban: a vásárláskor a termékben már meglévő hiba-ok miatt bekövetkező hibáért) kellékszavatossági felelősséggel tartozik.
Az adásvételi szerződésekben az eladói pozícióban lévő fél ezen felelősségét csakis a termék olyan hibája alapozza meg, amely hibának az oka már megvan a termékben a vásárlás pillanatában is, csak akkor még nem felismerhető (ezért nevezik rejtett vagy gyártási hibának).
Az eladó kellékszavatossági felelőssége objektív, vagyis független attól, hogy tudta-e, hogy hibában (pontosabban hiba-okban) szenvedő terméket adott el, vagy sem, tehát a jóhiszemű eladó is felel a hibás teljesítésért a vevővel szemben. (A rosszhiszeműség a vevő esetleges kártérítési igényének érvényesítése szempontjából releváns körülmény.)
4. Termékszavatosság
Az új Ptk. vezette be a termékszavatosság fogalmát, ami azt jelenti, hogy a vállalkozás által fogyasztónak eladott ingó dolog (azaz a termék) hibája esetén a fogyasztó követelheti a gyártótól, hogy a termék hibáját javítsa ki, vagy - ha a kijavítás megfelelő határidőn belül, a fogyasztó érdekeinek sérelme nélkül nem lehetséges - a terméket cserélje ki.
A termék akkor hibás, ha nem felel meg a terméknek a gyártó által történt forgalomba hozatalakor hatályos minőségi követelményeknek, vagy nem rendelkezik a gyártó által adott leírásban szereplő tulajdonságokkal.
A gyártó csak akkor mentesül a termékszavatossági kötelezettség alól, ha bizonyítja, hogy
· a terméket nem üzleti tevékenysége vagy önálló foglalkozása körében gyártotta vagy forgalmazta;
· a termék forgalomba hozatalának időpontjában a hiba a tudomány és a technika állása szerint nem volt felismerhető; vagy
· a termék hibáját jogszabály vagy kötelező hatósági előírás alkalmazása okozta.
Csere esetén a kicserélt termékre, kijavítás esetén a termék kijavítással érintett részére vonatkozó kellékszavatossági kötelezettség a gyártót terheli.
A Ptk. szerint a fogyasztó a hiba felfedezése után késedelem nélkül köteles a hibát a gyártóval közölni. A hiba felfedezésétől számított két hónapon belül közölt hibát késedelem nélkül közöltnek kell tekinteni. A közlés késedelméből eredő kárért a fogyasztó felelős.
A gyártót a termékszavatosság az adott termék általa történő forgalomba hozatalától számított két évig terheli. E határidő eltelte jogvesztéssel jár.
A termékszavatossági jogokat a termék tulajdonjogának átruházása esetén az új tulajdonos érvényesítheti a gyártóval szemben.
II. Jótállás
A jótállás - hétköznapi és közismert nevén „garancia” - azt jelenti, hogy a jótállást nyújtó fél (eladó) a hibátlan teljesítésért olyképpen felel, hogy a jótállás időtartama alatt felmerült minőségi kifogás esetén a felelősség alól csakis akkor mentesül, ha bizonyítja, hogy a hiba oka a teljesítés után, jellemzően a termék fogyasztó által történő nem rendeltetésszerű használata vagy kezelése miatt keletkezett.
A jótállásnak két fajtája van:
· a jogszabályon alapuló, ún. kötelező jótállás, és
· a felek megállapodásán alapuló, ún. szerződéses jótállás.
Utóbbi esetben nem egy jogszabály kötelezi bizonyos termékek eladása esetén az eladó felet jótállás vállalására, hanem erre önként - jól felfogott piaci érdekből - kerül sor.
Az új Ptk. szerint a jótállásból eredő jogokat a dolog tulajdonjogának átruházása esetén az új tulajdonos érvényesítheti a jótállást vállaló kötelezettel szemben.
A jótállási igény a jótállási határidőben érvényesíthető.
Kötelező jótállás esetén ez egy év, szerződéses jótállásnál a jótállást keletkeztető jognyilatkozatban rögzített határidő az irányadó.
Ha a jótállásra kötelezett kötelezettségének a jogosult felhívására - megfelelő határidőben - nem tesz eleget, a jótállási igény a felhívásban tűzött határidő elteltétől számított három hónapon belül akkor is érvényesíthető bíróság előtt, ha a jótállási idő már eltelt. E határidő elmulasztása jogvesztéssel jár. A jótállási igény érvényesítésére egyebekben a kellékszavatossági jogok gyakorlására vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.
A jótállási idő a tényleges teljesítéssel kezdődik, tartamát az ún. kötelező jótállás esetében az azt rendelő jogszabály, míg szerződéses jótállásnál a felek megállapodása határozza meg.
A kötelező jótállás időtartama 1 év, amelynek kezdő időpontja a termék fogyasztónak történő átadása, vagy ha az eszközt üzembe kell helyezni és azt a forgalmazó vagy annak megbízottja végzi, akkor az üzembe helyezés napja. Tehát fontos hangsúlyozni, hogy a jótállási idő nem feltétlenül a vásárlás napján kezdődik.
Mindezek alapján a jótállás időtartama független a szavatossági jogok érvényesíthetőségére irányadó határidőktől, és azokhoz képest akár rövidebb, de hosszabb is lehet.
Látni kell azonban, hogy a gyakorlatban a teljesítéstől (vásárlástól) számítottan „párhuzamosan” telik a szavatossági és jótállási határidő, azok sokszor átfedésben vannak. Amennyiben például a fogyasztó kerékpárt vásárol 10.000 Ft feletti értékben, arra a vonatkozó rendelet alapján egy év kötelező jótállás jár, függetlenül attól, hogy ugyanerre a kerékpárra a forgalmazó 5 év „garanciát” (szerződésben vállalt jótállást) biztosít, és a Ptk. alapján pedig – fogyasztói szerződés esetén - két év jogvesztő határidőn belül érvényesíthetőek a szavatossági jogok.
Ugyanazon hiba miatt kellékszavatossági és jótállási igény, illetve termékszavatossági és jótállási igény egyszerre, egymással párhuzamosan nem érvényesíthető.
A jótállás alapján érvényesíthető jogok attól függnek, hogy a jótállás a felek megállapodásán vagy jogszabály rendelkezésén alapul-e, így:
· a kötelező jótállás keretében a jótállási idő alatt felmerülő minőségi kifogás esetében lényegében a szavatossági jogokat (kijavítást, kicserélést, árleszállítást, elállást) lehet – de kedvezőbb feltételekkel - érvényesíteni,
· ha pedig a jótállás szerződésen alapul, a felek megállapodása szerinti tartalmú jogok illetik meg a jogosultat, azzal, hogy, amennyiben nem rendelkeznek ezekről, úgy szintén a Ptk. szerinti szavatossági jogokat érvényesíthet a jogosult.
A jogosult a választott kellékszavatossági jogáról másikra térhet át. Az áttéréssel okozott költséget köteles a kötelezettnek megfizetni, kivéve, ha az áttérésre a kötelezett adott okot, vagy az áttérés egyébként indokolt volt.
III. A szavatossági jogok sorrendje
Akár szavatosságra, akár jótállásra „hivatkozik” is a vevő hibás teljesítés esetén, őt az új Ptk. 6:159. § (2) bekezdése rendelkezése alapján négyféle ún. szavatossági jog illeti meg: a kijavítás / a kicserélés / az árleszállítás / a vételár-visszatérítési igény (ún. elállás). Tehát kellékszavatossággal kapcsolatos, valamint a kötelező jótállás hatálya alá tartozó termék esetén felmerülő minőségi kifogás alkalmával is ugyanez a négyféle jogosultság illeti meg a fogyasztót.
Az új Ptk. szerint olyan szerződés alapján, amelyben a felek kölcsönös szolgáltatásokkal tartoznak, a kötelezett a hibás teljesítésért kellékszavatossággal tartozik. Kellékszavatossági igénye alapján a jogosult választása szerint
· kijavítást vagy kicserélést igényelhet, kivéve, ha a választott kellékszavatossági jog teljesítése lehetetlen, vagy ha az a kötelezettnek - másik kellékszavatossági igény teljesítésével összehasonlítva - aránytalan többletköltséget eredményezne, figyelembe véve a szolgáltatás hibátlan állapotban képviselt értékét, a szerződésszegés súlyát és a kellékszavatossági jog teljesítésével a jogosultnak okozott érdeksérelmet; vagy
· az ellenszolgáltatás arányos leszállítását igényelheti, a hibát a kötelezett költségére maga kijavíthatja vagy mással kijavíttathatja, vagy a szerződéstől elállhat, ha a kötelezett a kijavítást vagy a kicserélést nem vállalta, e kötelezettségének a törvényben foglaltak szerinti feltételekkel nem tud eleget tenni, vagy ha a jogosultnak a kijavításhoz vagy kicseréléshez fűződő érdeke megszűnt.
Az új Ptk. is tartalmazza azt a szabályt, miszerint jelentéktelen hiba miatt elállásnak nincs helye. A törvény rögzíti, hogy a kijavítást vagy kicserélést - a dolog tulajdonságaira és a jogosult által elvárható rendeltetésére figyelemmel - megfelelő határidőn belül, a jogosult érdekeit kímélve kell elvégezni.
Ha a fogyasztó a fogyasztási cikk meghibásodása miatt a vásárlástól (üzembe helyezéstől) számított három munkanapon belül érvényesít csereigényt, a vállalkozás nem hivatkozhat a Ptk. 6:159. § (2) bekezdés a) pontja értelmében aránytalan többletköltségre, hanem köteles a fogyasztási cikket kicserélni, feltéve, hogy a meghibásodás a rendeltetésszerű használatot akadályozza.
Ki viseli a költségeket?
Az új Ptk. 6:166. §-a szerint a szavatossági kötelezettség teljesítésével kapcsolatos költségek a kötelezettet - tehát a vállalkozást - terhelik. Kivétel az az eset, ha a dolog meghibásodásában a jogosultat terhelő karbantartási kötelezettség elmulasztása is közrehatott, a szavatossági kötelezettség teljesítésével felmerült költségeket közrehatása arányában a jogosult köteles viselni, ha a dolog karbantartására vonatkozó ismeretekkel rendelkezett, vagy ha a kötelezett e tekintetben tájékoztatási kötelezettségének eleget tett.
Milyen határidőn belül reklamálhatunk?
Az új Ptk. főszabálya szerint a jogosult kellékszavatossági igénye a teljesítés időpontjától számított egy év alatt évül el. Fogyasztó és vállalkozás közötti szerződés esetén azonban a szavatossági idő hosszabb: a fogyasztó kellékszavatossági igénye a teljesítés időpontjától számított két év alatt évül el.
Ha a fogyasztó és a vállalkozás közötti szerződés tárgya használt dolog, a felek rövidebb elévülési időben is megállapodhatnak; egy évnél rövidebb elévülési határidő ebben az esetben sem köthető ki érvényesen.
Ha a szerződés alapján szolgáltatott dolog ingatlan, a kellékszavatossági igény a teljesítés időpontjától számított öt év alatt évül el.
Fontos szabály, hogy nem számít bele az elévülési időbe a kijavítási időnek az a része, amely alatt a jogosult a dolgot rendeltetésszerűen nem tudja használni.
A dolognak a kicseréléssel vagy a kijavítással érintett részére a kellékszavatossági igény elévülése újból kezdődik. Ezt a szabályt kell alkalmazni arra az esetre is, ha a kijavítás következményeként új hiba keletkezik.
Melyek azok az esetek, amikor az eladót nem terheli szavatossági kötelezettség?
Az új Ptk. 6:157. § (1) bekezdésében meghatározott rendelkezések tartalmazzák a szavatossági felelősség alóli mentesülés eseteit, miszerint a mentesülésre két esetben kerülhet sor:
· ha a hibát a jogosult a szerződéskötés időpontjában ismerte;
· ha a hibát a jogosultnak a szerződéskötés időpontjában ismernie kellett.
Fontos, hogy az eladónak csakis a vevő által ismert hiba vonatkozásában nincs kellékszavatossági felelőssége – és csak az ilyen jellegű hibákra mondják jogszerűen az eladók, hogy ezekre nincs szavatosság (és nem lehet emiatt a terméket pl. kicseréltetni).
A leértékelt (akciós) termékkel kapcsolatban is van helye minőségi kifogásnak a termék azon részére vonatkozóan, amely nem volt hibás, vagy hibás volt, de erről a fogyasztó nem tud(hat)ott.
Ki mikor mit bizonyít?
Lényeges különbség van a bizonyítási kötelezettség terén a két jogintézmény között. A jótállás körében - a jótállás mindkét fajtájának teljes időtartama alatt - a jótállásra kötelezett (az eladó) csak akkor mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a hiba oka a teljesítés után (tehát például a vevő általi nem rendeltetésszerű használat miatt) keletkezett.
Ezzel szemben a szavatosság körében fő szabály szerint a vásárló köteles bizonyítani „igazát”, vagyis azt, hogy a hiba oka már a vásárláskor megvolt a termékben és a hibát nem a vevői rendeltetésellenes használat okozta. Szavatosságnál azonban fontos, a fogyasztói szerződésekre irányadó - és a fő szabály alól kivételt képező – szabály, miszerint a teljesítéstől számított 6 hónapon belül felismert hiba esetén vélelmezni kell (úgy kell tekinteni), hogy a hiba oka már a teljesítés időpontjában is megvolt. Ennek értelmében az első hat hónapban jelentkező kellékhiány miatti felelősség alól az eladó fél csak akkor mentesül, ha bizonyítja, hogy az eladáskor a termék hibátlan volt, tehát a hiba oka a teljesítés után, a termék nem rendeltetésszerű használata miatt keletkezett.
Tehát a jótállás teljes időtartama és a szavatossági idő első 6 hónapja alatt egyaránt a kötelezettet (az eladót) terheli a bizonyítás, azaz csak akkor mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a hiba oka a teljesítés után keletkezett.
Kiemelendő azonban, hogy csakis a Ptk. szerinti fogyasztói szerződésekre áll ez a vélelem szavatosság esetén, így a Ptk. alapján fogyasztónak nem minősülő vevőre nem vonatkozik ez a szabály. Ahhoz ugyanis, hogy a teljesítést követő 6 hónapon belül felismert hiba esetén a fogyasztónak nem minősülő vevő sikeresen érvényesíthesse a szavatossági jogait, bizonyítania kell, hogy a hiba oka már a teljesítéskor megvolt.
Kivétel a kivétel alól, vagyis nem irányadó a hivatkozott vélelem, tehát bizonyítás terheli mégis a fogyasztót a szavatosság első 6 hónapjában is, amennyiben a vélelem a dolog természetével, vagy a hiba jellegével összeegyeztethetetlen.
IV. Elállás, felmondás online vásárlás esetén
A fogyasztó meggondolhatja magát és visszaléphet a vásárlástól az interneten rendelt termék átvétele után?
Igen, a fogyasztó és vállalkozási közötti szerződések részletes szabályairól szóló 45/2014. (II. 26.) Korm. rendelet alapján úgynevezett elállási jog (a termék visszaküldésének joga, visszaküldési garancia) illeti meg a fogyasztókat internetes vásárlás esetén, és e jogot néhány kivételtől eltekintve minden esetben gyakorolhatják.
Mi az az elállási jog?
Az elállási jog azt jelenti, hogy az interneten megkötött szerződéstől jogszabályi felhatalmazás alapján a fogyasztó egyoldalúan visszaléphet és a termék visszaküldése esetén követelheti a kereskedőtől az általa kifizetett összeg visszatérítését.
Kell-e indokolni a szerződéstől való elállását a fogyasztónak?
Nem .
Mely időponttól gyakorolhatja a fogyasztó elállási jogát?
Termék (például kerékpár) megrendelése esetén a termék átvételétől (több termék rendelése vagy több darabból álló termék esetében az utolsó termék/darab átvételétől), míg szolgáltatás igénybevétele esetén a szerződéskötés után kezdődik az elállási határidő.
Ezen szabály nem érinti a fogyasztó azon jogát, hogy elállási jogát a szerződés megkötésének napja és a termék átvételének napja közötti időszakban is gyakorolja.
Milyen időtartamon belül gyakorolhatja a fogyasztó az elállási jogát?
A termék átvételétől és a szolgáltatás igénybevételére vonatkozó szerződés megkötésének napjától számított 14 naptári napon belül élhet a fogyasztó elállási jogával. Az általános szabályok szerint a 14 napos határidőbe a termék átvételének, illetve szolgáltatás esetén a szerződéskötés napja nem számít bele. Ezen szabály nem érinti a fogyasztó azon jogát, hogy elállási jogát a szerződés megkötésének napja és a termék átvételének napja közötti időszakban is gyakorolja.
Lássunk egy példát: Ha a terméket a futár egy csütörtöki napon szállítja ki a fogyasztó részére, a 14 naptári napos elállási határidő a pénteki napon kezdődik. A szombat és vasárnap is naptári nap, ezért az elállási határidőbe ezeket a napokat is bele kell számolni. Mindezek alapján a 14 napos a határidő csak kiszállítást következő hét után következő hét csütörtökjén, 24 órakor jár le.
Természetesen a 14 napos határidő alatt bármikor elállhat a fogyasztó a szerződéstől, de a jóhiszeműség és a tisztesség általános követelménye szerint a termék átvételét követően, annak felpróbálása, kipróbálása, megvizsgálása és a rendeltetésszerű használatra való alkalmasságáról történő megbizonyosodás után haladéktalanul döntenie kell a termék megtartásáról vagy esetleges visszaküldéséről. Ha nem így járunk el a fogyasztó, akkor meg kell fizetnie az okozott értékcsökkenést.
Meghosszabbodhat-e az elállási jog gyakorlására nyitva álló határidő?
Igen, meghatározott esetekben. Amennyiben ugyanis a vállalkozás nem tesz eleget az elállási joggal kapcsolatos előzetes tájékoztatási kötelezettségének, azaz nem tájékoztatja a fogyasztót az elállási jog gyakorlásának határidejéről és egyéb feltételeiről, valamint az elállási nyilatkozatminta használatának lehetőségéről, akkor az elállási határidő tizenkét hónappal meghosszabbodik. Amennyiben a vállalkozás a 14 napos elállási határidő lejártát követő 12 hónapon belül megadja a fogyasztónak az említett tájékoztatást, akkor az elállási határidő az e tájékoztatás közlésétől számított tizennegyedik napon jár le.
A 14 napos időtartamon belül meg is kell érkeznie a visszaküldött terméknek az eladóhoz?
A terméket haladéktalanul, de legkésőbb az elállás közlésétől számított 14 napon belül vissza kell küldenie a fogyasztónak az eladó részére, ugyanakkor a 14 napos határidő nem jelenti azt, hogy a visszaküldött terméknek 14 napon belül meg is kell érkeznie az eladóhoz, hanem elegendő, ha a 14 napos időtartamon belül kifejezze elállási szándékát az eladó felé. A visszaküldés akkor minősül határidőben teljesítettnek, ha a terméket a határidő lejárta előtt küldi vissza a fogyasztó. Fontos tudni, hogy kétség esetén a fogyasztót terheli annak bizonyítása, hogy az elállási jogát határidőben bejelentette.
Kipróbálhatja-e, használhatja-e a terméket a fogyasztó az elállási határidő alatt?
Természetesen igen, hiszen pontosan ez az elállási jog lényege, hogy a 14 napos határidő alatt megbizonyosodhasson arról, hogy a termék alkalmas a rendeltetésszerű használatra és megfelel az egyéni használati céljaink teljesítésére, tehát a csomagolás felbontása és a termék kipróbálása nem vezet az elállási jog elvesztéséhez (kivéve zárt csomagolású egészségvédelmi, higiéniai termékek, hang-, képfelvétel, valamint számítógépes szoftver esetében), azonban a termék tulajdonságainak és működésének megállapításához szükséges mértékű kipróbálást meghaladó használatból eredő értékcsökkenésért a fogyasztó felelősséggel tartozik az eladó felé, és azt meg kell térítenie részére.
Milyen formában kell közölnie a fogyasztónak a szerződéstől való elállását az eladóval?
A fogyasztó elállási szándékát személyesen, szóban (telefonon), postai úton (célszerű tértivevényes levélben), e-mailben, valamint a vonatkozó Korm. rendelet mellékletében szereplő nyilatkozatminta felhasználásával is kifejezésre juttathatja.
Követelheti-e az eladó elállásunk esetén, hogy a terméket az eredeti csomagolásban és az eredeti okmányokkal (számlával) együtt küldjük vissza?
Nem, ilyen feltételektől nem teheti függővé az eladó az elállási jog gyakorlásának elfogadását, de javasolt, hogy a termék csomagolását óvatosan bontsa fel a fogyasztó és azt őrizze meg a számlával és egyéb okmányokkal (például a jótállási jeggyel) együtt az elállási határidő lejártáig.
Milyen következményekkel jár a szerződéstől való elállás?
Elállás esetén az interneten megkötött szerződés a szerződéskötés napjára visszamenőleg kerül megszüntetésre, ezért olyan helyzetet kell teremteni, mintha a fogyasztó meg sem rendelte volna a terméket az online shopban. Ez azt is jelenti, hogy a fogyasztó köteles a terméket saját költségén visszajuttatni az eladó részére, kivéve, ha az eladó vállalta e költség viselését, az eladó pedig köteles haladéktalanul, de legkésőbb az elállásról való tudomásszerzéstől számított 14 napon belül a fogyasztó által kifizetett teljes összeget, ideértve a teljesítéssel összefüggésben felmerült költségeket is, visszatéríteni. Amennyiben azonban a fogyasztó kifejezetten a legkevésbé költséges szokásos fuvarozási módtól eltérő, drágább kiszállítási módot (pl: expressz kiszállítás) választ, a vállalkozás nem köteles visszatéríteni az ebből eredő többletköltséget.
Hogyan történik a fogyasztónak visszajáró összeg kifizetése?
A vállalkozás a fogyasztó által igénybe vett fizetési móddal megegyező módon köteles visszafizetni az összeget, kivéve, ha a fogyasztó kifejezetten beleegyezett abba, hogy a visszatérítéshez a vállalkozás más fizetési módot alkalmazzon. Fontos azonban tudni, ebből adódóan a fogyasztót semmilyen többletdíj nem terhelheti.
Milyen költségeket kell a fogyasztónak viselnie a szerződéstől való elállásakor?
A fogyasztó elállásával összefüggésben kizárólag a termék eladó részére történő visszaküldésének költségeit köteles viselni (kivéve, ha az eladó vállalta e költség viselését), ezért a terméket nem adhatja fel a fogyasztó utánvétellel vagy portóval. Az eladó az elállás miatt sem kötbérfizetési kötelezettséget, sem bármilyen pénzbeli büntetést nem róhat a fogyasztóra. Ezzel összefüggésben a termék ingyenes kiszállításának díját sem lehet utólag a fogyasztóra terhelni. Továbbá a fentiekben kifejtettel összhangban a termék tulajdonságainak és működésének megállapításához szükséges mértékű kipróbálást meghaladó használatból eredő értékcsökkenésért felelősséggel tartozik az eladó felé, és azt meg kell térítenie az eladó részére.
Mi az a visszatartási jog?
Termék vásárlására irányuló szerződésnél a fogyasztó elállása esetében a vállalkozás mindaddig visszatarthatja a fogyasztónak visszatérítendő összeget, amíg a fogyasztó a terméket vissza nem szolgáltatta, vagy kétséget kizáróan nem igazolta a vállalkozás felé, hogy a terméket visszaküldte.
Mikor nem illeti meg a vállalkozást a visszatartás joga?
A vállalkozás akkor nem tarthatja vissza a fogyasztó részére visszafizetendő összeget, ha vállalta, hogy a terméket maga fuvarozza vissza, azaz a termék visszaküldéséről nem a fogyasztónak kell gondoskodnia.
Mi az a felmondási jog?
Amennyiben megrendelést követően a vállalkozást kifejezetten arra kéri a fogyasztó, hogy a szolgáltatás nyújtására vonatkozó szerződés teljesítését még a tizennégy napos elállási hatásidő lejárta előtt kezdje meg, és ezt követően a teljesítés megkezdődik, a fogyasztót nem elállási jog, hanem felmondási jog illeti meg. Ebben az esetben a már teljesített szolgáltatás értékétől függően a kifizetett összeg arányos részét jogosult a fogyasztó visszakérni.
Az elállási jog gyakorlása:
A fogyasztó elállási jogát erre vonatkozó egyértelmű nyilatkozatával vagy – választása szerint – a lenti elállási nyilatkozatminta felhasználásával gyakorolhatja.
Önnek az elállási jog gyakorlására vonatkozó nyilatkozatát – személyesen, postai úton vagy e-mail útján – az alábbi elérhetőségeink valamelyikére kell eljuttatnia.
Innoscope Korlátolt Felelősségű Társaság
székhely: 1119 Budapest, Petzvál József u. 50-56. O ép. 113-as iroda
e-mail cím: info@roadbike.hu
ügyfélszolgálat: Gamma Irodaház - 1119 Budapest, Petzvál József u. 50-56. O ép. 113-as iroda
telefon: 06 1 614 67 23
Amennyiben Ön él elállási jogával, úgy haladéktalanul, de legkésőbb az Ön elállási nyilatkozatának kézhezvételétől számított 14 (tizennégy) napon belül visszatérítjük az Ön által teljesített valamennyi ellenszolgáltatást, ideértve a szállítási költséget is.
Felhívjuk szíves figyelmét, hogy a visszatérítést mindaddig visszatarthatjuk, amíg a terméket vissza nem kaptuk vagy Ön nem igazolta, hogy azt részünkre visszaküldte: a kettő közül a korábbi időpontot vesszük figyelembe.
Nem térítjük meg azokat a többletköltségeket, amelyek amiatt merültek fel, hogy Ön az általunk felkínált, legolcsóbb szokásos szállítási módtól eltérő szállítási módot választott.
A visszatérítés a vásárlás során alkalmazott fizetési móddal megegyező módon történik. A visszatérítésre más fizetési módot csak az Ön kifejezett beleegyezése alapján alkalmazunk – e fizetési mód alkalmazásából adódóan azonban Önt semmilyen többletköltség nem terheli.
Tájékoztatjuk, hogy részleges elállás – nem valamennyi megrendelt termék, hanem csak egyes termékek visszaküldése – esetén az Ön részére visszatérített összeg és az általunk kiállított helyesbítő számlán szereplő ellenérték között kerekítésből adódóan +/- 1 forint eltérés lehetséges.
Önnek a terméket késedelem nélkül, de legkésőbb elállási nyilatkozatának közlésétől számított 14 (tizennégy) napon belül vissza kell juttatnia részünkre. A visszaküldési határidő betartottnak minősül, ha Ön a 14 (tizennégy) napos határidő letelte előtt a terméket részünkre elküldi vagy átadja. A termék visszaküldésének közvetlen költsége Önt terheli.
Tájékoztatjuk, hogy Ön a termékben bekövetkezett értékcsökkenésért kizárólag akkor felel, ha az a termék jellegének, tulajdonságainak és működésének megállapításához szükséges használatot meghaladó használat miatt következett be.
Elállási nyilatkozat (minta)
(Kérjük, csak a szerződéstől való elállási szándék esetén töltse ki és juttassa vissza.)
Innoscope Korlátolt Felelősségű Társaság
székhely: 1119 Budapest, Petzvál József u. 50-56. O ép. 113-as iroda
e-mail cím: info@roadbike.hu
ügyfélszolgálat: Gamma Irodaház - 1119 Budapest, Petzvál József u. 50-56. O ép. 113-as iroda
telefon: 06 1 614 67 23
Alulírott/ak …………………………………………………………………………………….. (név)
k i j e l e n t e m / k i j e l e n t j ü k, h o g y
gyakorlom/gyakoroljuk elállási jogomat/jogunkat az alábbi termék/ek adásvételére irányuló
szerződés tekintetében:
Rendelésszám: ………………………………
Átvétel időpontja: ………………………………
Termék(ek) megnevezése
Termék mennyisége:
A Vásárló(k) neve: ………………………………
A Vásárló(k) címe: ………………………………………………………………
Kelt: ………………………………
A Vásárló(k) aláírása: ………………………………
Visszatérítés elállás esetén
Visszatérítés online bankkártyás fizetés esetén
Ha Ön a megrendelés során online bankkártyával fizetett, a pénzvisszatérítés a fizetéshez használt bankkártyájához tartozó bankszámlára történik. Önnek további teendője nincs.
Visszatérítés készpénzes utánvéttel történő fizetés esetén
Ha Ön készpénzes utánvéttel fizetett, a visszatérítést bankszámlára utalással vagy készpénzben – belföldi postautalványon történő kifizetés útján – igényelheti.
Az Ön által fizetett összeg bankszámlára történő visszatérítéséhez kérjük, szíveskedjen megadni
· a bankszámla tulajdonosának nevét, valamint
· bankszámlaszámát.
Felhívjuk szíves figyelmét, hogy átutalást csak olyan magyarországi pénzintézetnél vezetett bankszámlára teljesítünk, melynek a tulajdonosa a Vásárló.
A bankszámla tulajdonosának neve:
…………………………………………………….…………………….
Bankszámlaszám:
□□□□□□□□-□□□□□□□□-□□□□□□□□
Hozzájárulok, hogy a pénzvisszatérítést az Innoscope Kft. az általam megadott bankszámlára teljesítse.
Kelt: ………………………………
A Vásárló aláírása: ………………………………
Az Ön által fizetett összeg készpénzben – belföldi postautalványon – történő visszatérítéséhez kérjük, vegye fel a kapcsolatot Ügyfélszolgálatunkkal az info@roadbike.hu e-mail címen.
Hogyan küldheti vissza a terméket?
Csomagolja be a terméket lehetőség szerint az eredeti csomagolással egy biztonságosan lezárható kartondobozba és helyezze a csomagba a kitöltött űrlapot.
Adja fel a csomagot az alábbi címre:
Innoscope Korlátolt Felelősségű Társaság
Gamma Irodaház - 1119 Budapest, Petzvál József u. 50-56. O ép. 113-as iroda
Felhívjuk szíves figyelmét, hogy a visszaküldés költsége Önt terheli.
Online vitarendezési platform
Az Európai Bizottság által működtetett online vitarendezési platform rendeltetése, hogy az EU-tagországok, valamint Norvégia, Izland és Liechtenstein fogyasztói, illetve kereskedői bíróságon kívül tudják rendezni az áruk vagy szolgáltatások online értékesítésével kapcsolatos jogvitáikat.
A platform nem áll kapcsolatban egyetlen kereskedővel sem. A platform segítségével vitáját Ön egy jóváhagyott vitarendezési testület elé viheti.
A vitarendezési testületek pártatlan szervezetek/személyek. Céljuk, hogy segítsenek a fogyasztóknak és kereskedőknek a vitáik bíróságon kívüli rendezésében. A viták békés rendezése általában gyorsabb és olcsóbb annál, mint ha bírósághoz kellene fordulni.
Az online vitarendezési platform használata egyszerű. A felhasználók az eljárás során mindvégig eligazítást kapnak. A platform az összes uniós nyelvre tud fordításokat készíteni, és a panaszkezelés során automatikus határidőkkel dolgozik.
Előnye, hogy a fogyasztók ingyen, vagy nagyon kis összeg fejében rendezhetik jogvitáikat, a kereskedők pedig elkerülhetik a hosszú pereskedési eljárásokat, és megőrizhetik az ügyfelekkel ápolt jó kapcsolataikat.
Az online vitarendezési platform az alábbi linken érhető el:
https://ec.europa.eu/consumers/odr/main/index.cfm?event=main.home.show&lng=HU
