+
Mit keressek?
Hol keressek?
Gyártók
Ár szűkítés
Mit keressek?
Hol keressek?
Gyártók
Ár szűkítés

Vásárlási tudnivalók

Tájékoztató jótállásról, kellékszavatosságról, termékszavatosságról és elállásról

I.      Alapfogalmak

1.       Fogyasztó

Az új Polgári Törvénykönyv (Ptk.)  8:1. § (1) bekezdés 3. pontja szerint a fogyasztó a szakmája, önálló foglalkozása vagy üzleti tevékenysége körén kívül eljáró természetes személy.

2.       Hibás teljesítés

A Ptk. 6:157. §-ának hibás teljesítésre vonatkozó főszabálya szerint a kötelezett hibásan teljesít, ha a szolgáltatás a teljesítés időpontjában nem felel meg a szerződésben vagy jogszabályban megállapított minőségi követelményeknek.

Nem teljesít hibásan a kötelezett, ha a jogosult a hibát a szerződéskötés időpontjában ismerte, vagy a hibát a szerződéskötés időpontjában ismernie kellett. Fontos szabály, hogy fogyasztó és vállalkozás közötti szerződésben semmis az a kikötés, amely vonatkozó törvényi fejezetnek a kellékszavatosságra és a jótállásra vonatkozó rendelkezéseitől a fogyasztó hátrányára tér el.

Az új Ptk. is ismeri a hibás teljesítési vélelem fogalmát, ami azt jelenti, hogy fogyasztó és vállalkozás közötti szerződés esetén az ellenkező bizonyításáig  vélelmezni kell, hogy a teljesítést követő hat hónapon belül a fogyasztó által felismert hiba már a teljesítés időpontjában megvolt, kivéve, ha e vélelem a dolog természetével vagy a hiba jellegével összeegyeztethetetlen.

Mindez a gyakorlatban azt jelenti, hogy hat hónapon belül felismert hiba esetén a bizonyítás terhe a vállalkozást terheli.

3.       Kellékszavatosság

A kellékszavatosság lényegében azt jelenti, hogy bármilyen termék eladásáról is legyen szó, a kötelezett (a termék eladója, a szolgáltatásnyújtást teljesítő fél) a termék hibájáért (pontosabban: a vásárláskor a termékben már meglévő hiba-ok miatt bekövetkező hibáért) kellékszavatossági felelősséggel tartozik.

Az adásvételi szerződésekben az eladói pozícióban lévő fél ezen felelősségét csakis a termék olyan hibája alapozza meg, amely hibának az oka már megvan a termékben a vásárlás pillanatában is, csak akkor még nem felismerhető (ezért nevezik rejtett vagy gyártási hibának).

Az eladó kellékszavatossági felelőssége objektív, vagyis független attól, hogy tudta-e, hogy hibában (pontosabban hiba-okban) szenvedő terméket adott el, vagy sem, tehát a jóhiszemű eladó is felel a hibás teljesítésért a vevővel szemben. (A rosszhiszeműség a vevő esetleges kártérítési igényének érvényesítése szempontjából releváns körülmény.)

4.       Termékszavatosság

Az új Ptk. vezette be a termékszavatosság fogalmát, ami azt jelenti, hogy a vállalkozás által fogyasztónak eladott ingó dolog (azaz a termék) hibája esetén a fogyasztó követelheti a gyártótól, hogy a termék hibáját javítsa ki, vagy - ha a kijavítás megfelelő határidőn belül, a fogyasztó érdekeinek sérelme nélkül nem lehetséges - a terméket cserélje ki.

A termék akkor hibás, ha nem felel meg a terméknek a gyártó által történt forgalomba hozatalakor hatályos minőségi követelményeknek, vagy nem rendelkezik a gyártó által adott leírásban szereplő tulajdonságokkal.

A gyártó csak akkor mentesül a termékszavatossági kötelezettség alól, ha bizonyítja, hogy

·         a terméket nem üzleti tevékenysége vagy önálló foglalkozása körében gyártotta vagy forgalmazta;

·         a termék forgalomba hozatalának időpontjában a hiba a tudomány és a technika állása szerint nem volt felismerhető; vagy

·         a termék hibáját jogszabály vagy kötelező hatósági előírás alkalmazása okozta.

Csere esetén a kicserélt termékre, kijavítás esetén a termék kijavítással érintett részére vonatkozó kellékszavatossági kötelezettség a gyártót terheli.

A Ptk. szerint a fogyasztó a hiba felfedezése után késedelem nélkül köteles a hibát a gyártóval közölni. A hiba felfedezésétől számított két hónapon belül közölt hibát késedelem nélkül közöltnek kell tekinteni. A közlés késedelméből eredő kárért a fogyasztó felelős.

A gyártót a termékszavatosság az adott termék általa történő forgalomba hozatalától számított két évig terheli. E határidő eltelte jogvesztéssel jár.

A termékszavatossági jogokat a termék tulajdonjogának átruházása esetén az új tulajdonos érvényesítheti a gyártóval szemben.

 

II.                 Jótállás

A jótállás - hétköznapi és közismert nevén „garancia” - azt jelenti, hogy a jótállást nyújtó fél (eladó) a hibátlan teljesítésért olyképpen felel, hogy a jótállás időtartama alatt felmerült minőségi kifogás esetén a felelősség alól csakis akkor mentesül, ha bizonyítja, hogy a hiba oka a teljesítés után, jellemzően a termék fogyasztó által történő nem rendeltetésszerű használata vagy kezelése miatt keletkezett.

A jótállásnak két fajtája van:

·         a jogszabályon alapuló, ún. kötelező jótállás, és

·         a felek megállapodásán alapuló, ún. szerződéses jótállás.

Utóbbi esetben nem egy jogszabály kötelezi bizonyos termékek eladása esetén az eladó felet jótállás vállalására, hanem erre önként - jól felfogott piaci érdekből - kerül sor.

Az új Ptk. szerint a jótállásból eredő jogokat a dolog tulajdonjogának átruházása esetén az új tulajdonos érvényesítheti a jótállást vállaló kötelezettel szemben.

A jótállási igény a jótállási határidőben érvényesíthető.

Kötelező jótállás esetén ez egy év, szerződéses jótállásnál a jótállást keletkeztető jognyilatkozatban rögzített határidő az irányadó.

Ha a jótállásra kötelezett kötelezettségének a jogosult felhívására - megfelelő határidőben - nem tesz eleget, a jótállási igény a felhívásban tűzött határidő elteltétől számított három hónapon belül akkor is érvényesíthető bíróság előtt, ha a jótállási idő már eltelt. E határidő elmulasztása jogvesztéssel jár. A jótállási igény érvényesítésére egyebekben a kellékszavatossági jogok gyakorlására vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

A jótállási idő a tényleges teljesítéssel kezdődik, tartamát az ún. kötelező jótállás esetében az azt rendelő jogszabály, míg szerződéses jótállásnál a felek megállapodása határozza meg.

A kötelező jótállás időtartama 1 év, amelynek kezdő időpontja a termék fogyasztónak történő átadása, vagy ha az eszközt üzembe kell helyezni és azt a forgalmazó vagy annak megbízottja végzi, akkor az üzembe helyezés napja. Tehát fontos hangsúlyozni, hogy a jótállási idő nem feltétlenül a vásárlás napján kezdődik.

Mindezek alapján a jótállás időtartama független a szavatossági jogok érvényesíthetőségére irányadó határidőktől, és azokhoz képest akár rövidebb, de hosszabb is lehet.

Látni kell azonban, hogy a gyakorlatban a teljesítéstől (vásárlástól) számítottan „párhuzamosan” telik a szavatossági és jótállási határidő, azok sokszor átfedésben vannak. Amennyiben például a fogyasztó kerékpárt vásárol 10.000 Ft feletti értékben, arra a vonatkozó rendelet alapján egy év kötelező jótállás jár, függetlenül attól, hogy ugyanerre a kerékpárra a forgalmazó 5 év „garanciát” (szerződésben vállalt jótállást) biztosít, és a Ptk. alapján pedig – fogyasztói szerződés esetén - két év jogvesztő határidőn belül érvényesíthetőek a szavatossági jogok.

Ugyanazon hiba miatt kellékszavatossági és jótállási igény, illetve termékszavatossági és jótállási igény egyszerre, egymással párhuzamosan nem érvényesíthető.

A jótállás alapján érvényesíthető jogok attól függnek, hogy a jótállás a felek megállapodásán vagy jogszabály rendelkezésén alapul-e, így:

·         a kötelező jótállás keretében a jótállási idő alatt felmerülő minőségi kifogás esetében lényegében a szavatossági jogokat (kijavítást, kicserélést, árleszállítást, elállást) lehet – de kedvezőbb feltételekkel - érvényesíteni,

·         ha pedig a jótállás szerződésen alapul, a felek megállapodása szerinti tartalmú jogok illetik meg a jogosultat, azzal, hogy, amennyiben nem rendelkeznek ezekről, úgy szintén a Ptk. szerinti szavatossági jogokat érvényesíthet a jogosult.

A jogosult a választott kellékszavatossági jogáról másikra térhet át. Az áttéréssel okozott költséget köteles a kötelezettnek megfizetni, kivéve, ha az áttérésre a kötelezett adott okot, vagy az áttérés egyébként indokolt volt.

 

III.              A szavatossági jogok sorrendje

Akár szavatosságra, akár jótállásra „hivatkozik” is a vevő hibás teljesítés esetén, őt az új Ptk. 6:159. § (2) bekezdése rendelkezése alapján négyféle ún. szavatossági jog illeti meg: a kijavítás / a kicserélés / az árleszállítás / a vételár-visszatérítési igény (ún. elállás). Tehát kellékszavatossággal kapcsolatos, valamint a kötelező jótállás hatálya alá tartozó termék esetén felmerülő minőségi kifogás alkalmával is ugyanez a négyféle jogosultság illeti meg a fogyasztót.

Az új Ptk. szerint olyan szerződés alapján, amelyben a felek kölcsönös szolgáltatásokkal tartoznak, a kötelezett a hibás teljesítésért kellékszavatossággal tartozik. Kellékszavatossági igénye alapján a jogosult választása szerint

·         kijavítást vagy kicserélést igényelhet, kivéve, ha a választott kellékszavatossági jog teljesítése lehetetlen, vagy ha az a kötelezettnek - másik kellékszavatossági igény teljesítésével összehasonlítva - aránytalan többletköltséget eredményezne, figyelembe véve a szolgáltatás hibátlan állapotban képviselt értékét, a szerződésszegés súlyát és a kellékszavatossági jog teljesítésével a jogosultnak okozott érdeksérelmet; vagy

·         az ellenszolgáltatás arányos leszállítását igényelheti, a hibát a kötelezett költségére maga kijavíthatja vagy mással kijavíttathatja, vagy a szerződéstől elállhat, ha a kötelezett a kijavítást vagy a kicserélést nem vállalta, e kötelezettségének a törvényben foglaltak szerinti feltételekkel nem tud eleget tenni, vagy ha a jogosultnak a kijavításhoz vagy kicseréléshez fűződő érdeke megszűnt.

Az új Ptk. is tartalmazza azt a szabályt, miszerint jelentéktelen hiba miatt elállásnak nincs helye. A törvény rögzíti, hogy a kijavítást vagy kicserélést - a dolog tulajdonságaira és a jogosult által elvárható rendeltetésére figyelemmel - megfelelő határidőn belül, a jogosult érdekeit kímélve kell elvégezni.

Ha a fogyasztó a fogyasztási cikk meghibásodása miatt a vásárlástól (üzembe helyezéstől) számított három munkanapon belül érvényesít csereigényt, a vállalkozás nem hivatkozhat a Ptk. 6:159. § (2) bekezdés a) pontja értelmében aránytalan többletköltségre, hanem köteles a fogyasztási cikket kicserélni, feltéve, hogy a meghibásodás a rendeltetésszerű használatot akadályozza.

Ki viseli a költségeket?

Az új Ptk. 6:166. §-a szerint a szavatossági kötelezettség teljesítésével kapcsolatos költségek a kötelezettet - tehát a vállalkozást - terhelik. Kivétel az az eset, ha a dolog meghibásodásában a jogosultat terhelő karbantartási kötelezettség elmulasztása is közrehatott, a szavatossági kötelezettség teljesítésével felmerült költségeket közrehatása arányában a jogosult köteles viselni, ha a dolog karbantartására vonatkozó ismeretekkel rendelkezett, vagy ha a kötelezett e tekintetben tájékoztatási kötelezettségének eleget tett.

Milyen határidőn belül reklamálhatunk?

Az új Ptk. főszabálya szerint a jogosult kellékszavatossági igénye a teljesítés időpontjától számított egy év alatt évül el. Fogyasztó és vállalkozás közötti szerződés esetén azonban a szavatossági idő hosszabb: a fogyasztó kellékszavatossági igénye a teljesítés időpontjától számított két év alatt évül el.

Ha a fogyasztó és a vállalkozás közötti szerződés tárgya használt dolog, a felek rövidebb elévülési időben is megállapodhatnak; egy évnél rövidebb elévülési határidő ebben az esetben sem köthető ki érvényesen.

Ha a szerződés alapján szolgáltatott dolog ingatlan, a kellékszavatossági igény a teljesítés időpontjától számított öt év alatt évül el.

Fontos szabály, hogy nem számít bele az elévülési időbe a kijavítási időnek az a része, amely alatt a jogosult a dolgot rendeltetésszerűen nem tudja használni.

A dolognak a kicseréléssel vagy a kijavítással érintett részére a kellékszavatossági igény elévülése újból kezdődik. Ezt a szabályt kell alkalmazni arra az esetre is, ha a kijavítás következményeként új hiba keletkezik.

Melyek azok az esetek, amikor az eladót nem terheli szavatossági kötelezettség?

Az új Ptk. 6:157. § (1) bekezdésében meghatározott rendelkezések tartalmazzák a szavatossági felelősség alóli mentesülés eseteit, miszerint a mentesülésre két esetben kerülhet sor:

·         ha a hibát a jogosult a szerződéskötés időpontjában ismerte;

·         ha a hibát a jogosultnak a szerződéskötés időpontjában ismernie kellett.

Fontos, hogy az eladónak csakis a vevő által ismert hiba vonatkozásában nincs kellékszavatossági felelőssége – és csak az ilyen jellegű hibákra mondják jogszerűen az eladók, hogy ezekre nincs szavatosság (és nem lehet emiatt a terméket pl. kicseréltetni).

A leértékelt (akciós) termékkel kapcsolatban is van helye minőségi kifogásnak a termék azon részére vonatkozóan, amely nem volt hibás, vagy hibás volt, de erről a fogyasztó nem tud(hat)ott.

Ki mikor mit bizonyít?

Lényeges különbség van a bizonyítási kötelezettség terén a két jogintézmény között. A jótállás körében - a jótállás mindkét fajtájának teljes időtartama alatt - a jótállásra kötelezett (az eladó) csak akkor mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a hiba oka a teljesítés után (tehát például a vevő általi nem rendeltetésszerű használat miatt) keletkezett.

Ezzel szemben a szavatosság körében fő szabály szerint a vásárló köteles bizonyítani „igazát”, vagyis azt, hogy a hiba oka már a vásárláskor megvolt a termékben és a hibát nem a vevői rendeltetésellenes használat okozta. Szavatosságnál azonban fontos, a fogyasztói szerződésekre irányadó - és a fő szabály alól kivételt képező – szabály, miszerint a teljesítéstől számított 6 hónapon belül felismert hiba esetén vélelmezni kell (úgy kell tekinteni), hogy a hiba oka már a teljesítés időpontjában is megvolt. Ennek értelmében az első hat hónapban jelentkező kellékhiány miatti felelősség alól az eladó fél csak akkor mentesül, ha bizonyítja, hogy az eladáskor a termék hibátlan volt, tehát a hiba oka a teljesítés után, a termék nem rendeltetésszerű használata miatt keletkezett.

Tehát a jótállás teljes időtartama és a szavatossági idő első 6 hónapja alatt egyaránt a kötelezettet (az eladót) terheli a bizonyítás, azaz csak akkor mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a hiba oka a teljesítés után keletkezett.

Kiemelendő azonban, hogy csakis a Ptk. szerinti fogyasztói szerződésekre áll ez a vélelem szavatosság esetén, így a Ptk. alapján fogyasztónak nem minősülő vevőre nem vonatkozik ez a szabály. Ahhoz ugyanis, hogy a teljesítést követő 6 hónapon belül felismert hiba esetén a fogyasztónak nem minősülő vevő sikeresen érvényesíthesse a szavatossági jogait, bizonyítania kell, hogy a hiba oka már a teljesítéskor megvolt.

Kivétel a kivétel alól, vagyis nem irányadó a hivatkozott vélelem, tehát bizonyítás terheli mégis a fogyasztót a szavatosság első 6 hónapjában is, amennyiben a vélelem a dolog természetével, vagy a hiba jellegével összeegyeztethetetlen.

 

IV.              Elállás, felmondás online vásárlás esetén

A fogyasztó meggondolhatja magát és visszaléphet a vásárlástól az interneten rendelt termék átvétele után?

Igen, a fogyasztó és vállalkozási közötti szerződések részletes szabályairól szóló 45/2014. (II. 26.) Korm. rendelet alapján úgynevezett elállási jog (a termék visszaküldésének joga, visszaküldési garancia) illeti meg a fogyasztókat internetes vásárlás esetén, és e jogot néhány kivételtől eltekintve minden esetben gyakorolhatják.

Mi az az elállási jog?

Az elállási jog azt jelenti, hogy az interneten megkötött szerződéstől jogszabályi felhatalmazás alapján a fogyasztó egyoldalúan visszaléphet és a termék visszaküldése esetén követelheti a kereskedőtől az általa kifizetett összeg visszatérítését.

Kell-e indokolni a szerződéstől való elállását a fogyasztónak?

Nem .

Mely időponttól gyakorolhatja a fogyasztó elállási jogát?

Termék (például kerékpár) megrendelése esetén a termék átvételétől (több termék rendelése vagy több darabból álló termék esetében az utolsó termék/darab átvételétől), míg szolgáltatás igénybevétele esetén a szerződéskötés után kezdődik az elállási határidő.

Ezen szabály nem érinti a fogyasztó azon jogát, hogy elállási jogát a szerződés megkötésének napja és a termék átvételének napja közötti időszakban is gyakorolja.

Milyen időtartamon belül gyakorolhatja a fogyasztó az elállási jogát?

A termék átvételétől és a szolgáltatás igénybevételére vonatkozó szerződés megkötésének napjától számított 14 naptári napon belül élhet a fogyasztó elállási jogával. Az általános szabályok szerint a 14 napos határidőbe a termék átvételének, illetve szolgáltatás esetén a szerződéskötés napja nem számít bele. Ezen szabály nem érinti a fogyasztó azon jogát, hogy elállási jogát a szerződés megkötésének napja és a termék átvételének napja közötti időszakban is gyakorolja.

Lássunk egy példát: Ha a terméket a futár egy csütörtöki napon szállítja ki a fogyasztó részére, a 14 naptári napos elállási határidő a pénteki napon kezdődik. A szombat és vasárnap is naptári nap, ezért az elállási határidőbe ezeket a napokat is bele kell számolni. Mindezek alapján a 14 napos a határidő csak kiszállítást következő hét után következő hét csütörtökjén, 24 órakor jár le.

Természetesen a 14 napos határidő alatt bármikor elállhat a fogyasztó a szerződéstől, de a jóhiszeműség és a tisztesség általános követelménye szerint a termék átvételét követően, annak felpróbálása, kipróbálása, megvizsgálása és a rendeltetésszerű használatra való alkalmasságáról történő megbizonyosodás után haladéktalanul döntenie kell a termék megtartásáról vagy esetleges visszaküldéséről. Ha nem így járunk el a fogyasztó, akkor meg kell fizetnie az okozott értékcsökkenést.

Meghosszabbodhat-e az elállási jog gyakorlására nyitva álló határidő?

Igen, meghatározott esetekben. Amennyiben ugyanis a vállalkozás nem tesz eleget az elállási joggal kapcsolatos előzetes tájékoztatási kötelezettségének, azaz nem tájékoztatja a fogyasztót az elállási jog gyakorlásának határidejéről és egyéb feltételeiről, valamint az elállási nyilatkozatminta használatának lehetőségéről, akkor az elállási határidő tizenkét hónappal meghosszabbodik. Amennyiben a vállalkozás a 14 napos elállási határidő lejártát követő 12 hónapon belül megadja a fogyasztónak az említett tájékoztatást, akkor az elállási határidő az e tájékoztatás közlésétől számított tizennegyedik napon jár le.

A 14 napos időtartamon belül meg is kell érkeznie a visszaküldött terméknek az eladóhoz?

A terméket haladéktalanul, de legkésőbb az elállás közlésétől számított 14 napon belül vissza kell küldenie a fogyasztónak az eladó részére, ugyanakkor a 14 napos határidő nem jelenti azt, hogy a visszaküldött terméknek 14 napon belül meg is kell érkeznie az eladóhoz, hanem elegendő, ha a 14 napos időtartamon belül kifejezze elállási szándékát az eladó felé. A visszaküldés akkor minősül határidőben teljesítettnek, ha a terméket a határidő lejárta előtt küldi vissza a fogyasztó. Fontos tudni, hogy kétség esetén a fogyasztót terheli annak bizonyítása, hogy az elállási jogát határidőben bejelentette.

Kipróbálhatja-e, használhatja-e a terméket a fogyasztó az elállási határidő alatt?

Természetesen igen, hiszen pontosan ez az elállási jog lényege, hogy a 14 napos határidő alatt megbizonyosodhasson arról, hogy a termék alkalmas a rendeltetésszerű használatra és megfelel az egyéni használati céljaink teljesítésére, tehát a csomagolás felbontása és a termék kipróbálása nem vezet az elállási jog elvesztéséhez (kivéve zárt csomagolású egészségvédelmi, higiéniai termékek, hang-, képfelvétel, valamint számítógépes szoftver esetében), azonban a termék tulajdonságainak és működésének megállapításához szükséges mértékű kipróbálást meghaladó használatból eredő értékcsökkenésért a fogyasztó felelősséggel tartozik az eladó felé, és azt meg kell térítenie részére.

Milyen formában kell közölnie a fogyasztónak a szerződéstől való elállását az eladóval?

A fogyasztó elállási szándékát személyesen, szóban (telefonon), postai úton (célszerű tértivevényes levélben), e-mailben, valamint a vonatkozó Korm. rendelet mellékletében szereplő nyilatkozatminta felhasználásával is kifejezésre juttathatja.

Követelheti-e az eladó elállásunk esetén, hogy a terméket az eredeti csomagolásban és az eredeti okmányokkal (számlával) együtt küldjük vissza?

Nem, ilyen feltételektől nem teheti függővé az eladó az elállási jog gyakorlásának elfogadását, de javasolt, hogy a termék csomagolását óvatosan bontsa fel a fogyasztó és azt őrizze meg a számlával és egyéb okmányokkal (például a jótállási jeggyel) együtt az elállási határidő lejártáig.

Milyen következményekkel jár a szerződéstől való elállás?

Elállás esetén az interneten megkötött szerződés a szerződéskötés napjára visszamenőleg kerül megszüntetésre, ezért olyan helyzetet kell teremteni, mintha a fogyasztó meg sem rendelte volna a terméket az online shopban. Ez azt is jelenti, hogy a fogyasztó köteles a terméket saját költségén visszajuttatni az eladó részére, kivéve, ha az eladó vállalta e költség viselését, az eladó pedig köteles haladéktalanul, de legkésőbb az elállásról való tudomásszerzéstől számított 14 napon belül a fogyasztó által kifizetett teljes összeget, ideértve a teljesítéssel összefüggésben felmerült költségeket is, visszatéríteni. Amennyiben azonban a fogyasztó kifejezetten a legkevésbé költséges szokásos fuvarozási módtól eltérő, drágább kiszállítási módot (pl: expressz kiszállítás) választ, a vállalkozás nem köteles visszatéríteni az ebből eredő többletköltséget.

Hogyan történik a fogyasztónak visszajáró összeg kifizetése?

A vállalkozás a fogyasztó által igénybe vett fizetési móddal megegyező módon köteles visszafizetni az összeget, kivéve, ha a fogyasztó kifejezetten beleegyezett abba, hogy a visszatérítéshez a vállalkozás más fizetési módot alkalmazzon. Fontos azonban tudni, ebből adódóan a fogyasztót semmilyen többletdíj nem terhelheti.

Milyen költségeket kell a fogyasztónak viselnie a szerződéstől való elállásakor?

A fogyasztó elállásával összefüggésben kizárólag a termék eladó részére történő visszaküldésének költségeit köteles viselni (kivéve, ha az eladó vállalta e költség viselését), ezért a terméket nem adhatja fel a fogyasztó utánvétellel vagy portóval. Az eladó az elállás miatt sem kötbérfizetési kötelezettséget, sem bármilyen pénzbeli büntetést nem róhat a fogyasztóra. Ezzel összefüggésben a termék ingyenes kiszállításának díját sem lehet utólag a fogyasztóra terhelni. Továbbá a fentiekben kifejtettel összhangban a termék tulajdonságainak és működésének megállapításához szükséges mértékű kipróbálást meghaladó használatból eredő értékcsökkenésért felelősséggel tartozik az eladó felé, és azt meg kell térítenie az eladó részére.

Mi az a visszatartási jog?

Termék vásárlására irányuló szerződésnél a fogyasztó elállása esetében a vállalkozás mindaddig visszatarthatja a fogyasztónak visszatérítendő összeget, amíg a fogyasztó a terméket vissza nem szolgáltatta, vagy kétséget kizáróan nem igazolta a vállalkozás felé, hogy a terméket visszaküldte.

Mikor nem illeti meg a vállalkozást a visszatartás joga?

A vállalkozás akkor nem tarthatja vissza a fogyasztó részére visszafizetendő összeget, ha vállalta, hogy a terméket maga fuvarozza vissza, azaz a termék visszaküldéséről nem a fogyasztónak kell gondoskodnia.

Mi az a felmondási jog?

Amennyiben megrendelést követően a vállalkozást kifejezetten arra kéri a fogyasztó, hogy a szolgáltatás nyújtására vonatkozó szerződés teljesítését még a tizennégy napos elállási hatásidő lejárta előtt kezdje meg, és ezt követően a teljesítés megkezdődik, a fogyasztót nem elállási jog, hanem felmondási jog illeti meg. Ebben az esetben a már teljesített szolgáltatás értékétől függően a kifizetett összeg arányos részét jogosult a fogyasztó visszakérni.

Az elállási jog gyakorlása:

A fogyasztó elállási jogát erre vonatkozó egyértelmű nyilatkozatával vagy – választása szerint – a lenti elállási nyilatkozatminta felhasználásával gyakorolhatja.

Önnek az elállási jog gyakorlására vonatkozó nyilatkozatát – személyesen, postai úton vagy e-mail útján – az alábbi elérhetőségeink valamelyikére kell eljuttatnia.

Innoscope Korlátolt Felelősségű Társaság

székhely: 1091 Budapest, Üllői út 25.

e-mail cím: info@roadbike.hu

ügyfélszolgálat: KEVE ÖKOHÁZ - 1115 Budapest Keveháza utca 1-3. fsz.

telefon: 06 1 614 67 23

Amennyiben Ön él elállási jogával, úgy haladéktalanul, de legkésőbb az Ön elállási nyilatkozatának kézhezvételétől számított 14 (tizennégy) napon belül visszatérítjük az Ön által teljesített valamennyi ellenszolgáltatást, ideértve a szállítási költséget is.

Felhívjuk szíves figyelmét, hogy a visszatérítést mindaddig visszatarthatjuk, amíg a terméket vissza nem kaptuk vagy Ön nem igazolta, hogy azt részünkre visszaküldte: a kettő közül a korábbi időpontot vesszük figyelembe.

Nem térítjük meg azokat a többletköltségeket, amelyek amiatt merültek fel, hogy Ön az általunk felkínált, legolcsóbb szokásos szállítási módtól eltérő szállítási módot választott.

A visszatérítés a vásárlás során alkalmazott fizetési móddal megegyező módon történik. A visszatérítésre más fizetési módot csak az Ön kifejezett beleegyezése alapján alkalmazunk – e fizetési mód alkalmazásából adódóan azonban Önt semmilyen többletköltség nem terheli.

Tájékoztatjuk, hogy részleges elállás – nem valamennyi megrendelt termék, hanem csak egyes termékek visszaküldése – esetén az Ön részére visszatérített összeg és az általunk kiállított helyesbítő számlán szereplő ellenérték között kerekítésből adódóan +/- 1 forint eltérés lehetséges.

Önnek a terméket késedelem nélkül, de legkésőbb elállási nyilatkozatának közlésétől számított 14 (tizennégy) napon belül vissza kell juttatnia részünkre. A visszaküldési határidő betartottnak minősül, ha Ön a 14 (tizennégy) napos határidő letelte előtt a terméket részünkre elküldi vagy átadja. A termék visszaküldésének közvetlen költsége Önt terheli.

Tájékoztatjuk, hogy Ön a termékben bekövetkezett értékcsökkenésért kizárólag akkor felel, ha az a termék jellegének, tulajdonságainak és működésének megállapításához szükséges használatot meghaladó használat miatt következett be.

 

Elállási nyilatkozat (minta)

(Kérjük, csak a szerződéstől való elállási szándék esetén töltse ki és juttassa vissza.)

 

Innoscope Korlátolt Felelősségű Társaság

székhely: 1091 Budapest, Üllői út 25.

e-mail cím: info@roadbike.hu

ügyfélszolgálat: KEVE ÖKOHÁZ - 1115 Budapest Keveháza utca 1-3. fsz.

telefon: 06 1 614 67 23

 

Alulírott/ak …………………………………………………………………………………….. (név)

k i j e l e n t e m / k i j e l e n t j ü k, h o g y

gyakorlom/gyakoroljuk elállási jogomat/jogunkat az alábbi termék/ek adásvételére irányuló

szerződés tekintetében:

Rendelésszám:                       ………………………………

Átvétel időpontja:                  ………………………………

Termék(ek) megnevezése
Termék mennyisége:
 
 

A Vásárló(k) neve:     ………………………………

A Vásárló(k) címe:     ………………………………………………………………

Kelt:                            ………………………………

 

A Vásárló(k) aláírása: ………………………………


 

Visszatérítés elállás esetén

Visszatérítés online bankkártyás fizetés esetén

Ha Ön a megrendelés során online bankkártyával fizetett, a pénzvisszatérítés a fizetéshez használt bankkártyájához tartozó bankszámlára történik. Önnek további teendője nincs.

Visszatérítés készpénzes utánvéttel történő fizetés esetén

Ha Ön készpénzes utánvéttel fizetett, a visszatérítést bankszámlára utalással vagy készpénzben – belföldi postautalványon történő kifizetés útján – igényelheti.

Az Ön által fizetett összeg bankszámlára történő visszatérítéséhez kérjük, szíveskedjen megadni

·         a bankszámla tulajdonosának nevét, valamint

·         bankszámlaszámát.

Felhívjuk szíves figyelmét, hogy átutalást csak olyan magyarországi pénzintézetnél vezetett bankszámlára teljesítünk, melynek a tulajdonosa a Vásárló.

A bankszámla tulajdonosának neve:

…………………………………………………….…………………….

Bankszámlaszám:

□□□□□□□□-□□□□□□□□-□□□□□□□□

Hozzájárulok, hogy a pénzvisszatérítést az Innoscope Kft. az általam megadott bankszámlára teljesítse.

Kelt:                            ………………………………

A Vásárló aláírása:     ………………………………

 

Az Ön által fizetett összeg készpénzben – belföldi postautalványon – történő visszatérítéséhez kérjük, vegye fel a kapcsolatot Ügyfélszolgálatunkkal az info@roadbike.hu e-mail címen.

Hogyan küldheti vissza a terméket?

Csomagolja be a terméket lehetőség szerint az eredeti csomagolással egy biztonságosan lezárható kartondobozba és helyezze a csomagba a kitöltött űrlapot.

Adja fel a csomagot az alábbi címre:

Innoscope Korlátolt Felelősségű Társaság

KEVE ÖKOHÁZ - 1115 Budapest Keveháza utca 1-3. fsz.

Felhívjuk szíves figyelmét, hogy a visszaküldés költsége Önt terheli.

Online vitarendezési platform

Az Európai Bizottság által működtetett online vitarendezési platform rendeltetése, hogy az EU-tagországok, valamint Norvégia, Izland és Liechtenstein fogyasztói, illetve kereskedői bíróságon kívül tudják rendezni az áruk vagy szolgáltatások online értékesítésével kapcsolatos jogvitáikat.

A platform nem áll kapcsolatban egyetlen kereskedővel sem. A platform segítségével vitáját Ön egy jóváhagyott vitarendezési testület elé viheti.

A vitarendezési testületek pártatlan szervezetek/személyek. Céljuk, hogy segítsenek a fogyasztóknak és kereskedőknek a vitáik bíróságon kívüli rendezésében. A viták békés rendezése általában gyorsabb és olcsóbb annál, mint ha bírósághoz kellene fordulni.

Az online vitarendezési platform használata egyszerű. A felhasználók az eljárás során mindvégig eligazítást kapnak. A platform az összes uniós nyelvre tud fordításokat készíteni, és a panaszkezelés során automatikus határidőkkel dolgozik.

Előnye, hogy a fogyasztók ingyen, vagy nagyon kis összeg fejében rendezhetik jogvitáikat, a kereskedők pedig elkerülhetik a hosszú pereskedési eljárásokat, és megőrizhetik az ügyfelekkel ápolt jó kapcsolataikat.

Az online vitarendezési platform az alábbi linken érhető el:

https://ec.europa.eu/consumers/odr/main/index.cfm?event=main.home.show&lng=HU

Kapcsolat

  • KEVE ÖKOHÁZ - 1115 Budapest, Keveháza utca 1-3. fsz. / VINIKLI - 1053 Budapest, Múzeum Krt. 27.
  • 06 1 614 67 23
  • info kukac roadbike pont hu

Hírlevél

Viltor - webáruház készítés és bérlés

A weboldal sütiket (cookie) használ az alapvető működés, valamint a jobb felhasználói élmény eléréséhez. Az oldal használatával elfogadja az Általános Szerződési Feltételeket, valamint az Adatvédelmi tájékoztatót. A süti beállítások igény esetén bármikor megváltoztathatók a böngésző beállításaiban.